MEDDIG ÉLHET EGY BETEG VÁROSI FA?

Hasraütésszerű jóslatok helyett megmutatom egy városi fa élettartamát leginkább befolyásoló tényezőket.

„Lehet tudni, hogy így kb még meddig fog élni?” – hangzik el gyakran a gondterhelt kérdés, mikor személyesen mérem fel egy-egy beteg kerti fa állapotát. Azontúl, hogy a kérdés gyakori, teljesen jogos. Mindenki szeretné, ha a kert megszokott lombos bútoreleme még jó sokáig vetné hűsítő árnyékát. Minden fafajtánál elmondhatók a fajtára jellemző becsült évtizedek a várható élethossz kapcsán. A fa életét ugyanakkor erősen képes befolyásolni az, hogy milyen környezetben nő és terebélyesedik az évek során. A talaj minősége, a jellemző betegségek, a környező növények és épületek, de még a menetrend szerint közlekedő BKV járatok is erősen befolyásolják egy fa várható éveit. Ezekről én sem tudtam, amíg nem tanultam faápolónak. Hogy megspóroljam neked az iskolai éveket, ebben a blogcikkben összeszedtem a fa életét leginkább befolyásoló környezeti tényezőket.

A városi életforma a növények szemszögéből

Már kisiskolásként megtanuljuk, hogy a fák lombkoronája nem csak hűsítő árnyékuk miatt fontos. A környezetünkben lévő növények mind fotoszintézist végeznek, ezzel pedig csökkentik levegőnk széndioxid tartalmát. Ez a városi közegben különösképp hasznos. Ugyanakkor amíg ezek a városi növények a tisztább levegőért dolgoznak, sajnos ezalatt az ő életük is gyorsan erodálódik a szmog, a por, a szennyezett talaj és a gyorsan terjedő betegségek okán. Minden fafajra jellemző egy maximálisan elérhető méret, mind a magasság, mind a korona kiterjedésére vonatkozóan. Az erről szóló szakirodalmat azonban alaposan átírják a városi életformával járó körülmények. A hétköznapok során sosem találkozunk azokkal a “laboratóriumi” körülményekkel, amelyek mentén egyértelműen biztosat lehet állítani, ezért érdemes számításba venni a negatív környezeti tényezőket is.

Már a kezdetek kezdetén sok minden eldőlhet

A fák kezdeti fejlődése már a csíranövények megindulásánál elkezdődik. Korántsem mindegy, hogy egy fa a talajba hullott termésként teljesen magától kezdi meg életét vagy ha az első pár éve egy termesztő telepen indult. Más esélyekkel indul egy olyan fa, ahol a gondos locsolás, ápolás, többszöri átiskolázás volt a jellemző, a véglegesnek szánt elhelyezése előtt. Az sem mindegy, hogy milyen minőségű talajba ültetjük véglegesen a cserjét, így hiába lehettek jók a kiindulási alapok, a jó talajminőség elengedhetetlen a továbbiakhoz.

A kártékony városi közeg

Városi körülmények között sajnos minden fa hamarabb öregszik. Ez persze nem csoda, mivel sokkal több szmogot és port kell megkötniük, sokkal több oxigént kell termelniük, továbbá azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a magasabb átlaghőmérséklet miatt többet is párologtatnak leveleiken keresztül. Tovább rontja ezt a helyzetet, hogy a sok betonnal burkolt felület miatt a lehulló csapadék sem tud teljesen hasznosulni, illetve az állandó építkezések és csatornázások miatt a gyökerek fejlődése sem lesz zavartalan. Ha innen nézzük, akkor a városi fák olyanok, akár az agyonhajszolt élsportolók. Az állandó és megfeszített teljesítményüket hiányos mennyiségű vízzel, szennyezett tápanyagokat tartalmazó talajjal és kevés pihenéssel háláljuk meg.

A magas épületek közelsége miatt például különböző fahibák is előfordulhatnak. A felnyurgult vagy erősen meghajlott törzs, a külpontossá vált korona mind a hiányos fényviszonyok miatt kialakult fejlődési rendellenességek. Vannak extrém esetek is, mint mikor a közvilágítás miatt kitolódik egy adott fa vegetatív időszaka, de találkoztunk már a belvárosban olyan fákkal is, melyek irodaházak belső udvarában, üvegtető alatt próbáltak növekedni.

Ezek a tényezők mind alapjaiban befolyásolják a fák vitalitását, és ennek megfelelően a várható életkorukat is.

Ha már városi életforma, akkor erre kézenfekvő példa lehet ha megnézzük, hogy meddig élhet egy építőmunkás és hozzá képest egy irodista. Nagy eséllyel egy irodista tovább fog élni, mint egy kékgalléros munkás. Leszámítva a genetikát és még pár nem is annyira lényegtelen apróságot, az biztos, hogy a munkásnak, ahogy a városi körülmények között fejlődő fának is, sokkal keményebb fizikai munkát kell végeznie az életben maradáshoz.

Itt jön képbe a faápolás

A faápolásnak elsősorban a városi körülmények között van jelentősége, ahol hatványozottabban számít az, hogy egy matuzsálem fa, még akár 5 évig biztosan árnyékot adjon, frissítse a levegőt és élhetőbbé tegye az egyre tikkasztóbb nyarakat. Az eddig leírtakból is kiderülhet, hogy sajnos a fák esetében is van, amikor már gyakorlatilag nincs mit tenni. Ezt “vágásérettségnek” nevezzük. Ennek tükrében kijelenthetjük, hogy a fakivágás a faápolás szerves része. Ilyen esetben kell elővenni a fűrészt, és az ásót!

„Azt hiszem a fűrész az teljesen egyértelmű, de minek az ásó?!” – Ismét csak jogos, ugyanannyira fontos, mind a kettő.

A fűrész élezése mellett ugyanannyira fontos gondoskodni az utánpótlásról is. Ez a faápolók számára legalább annyira szakmai, mint etikai kérdés. Ha szükséges, szakszerűen kivágjuk a beteg fát, de szinte ugyanezen pillanatban el kell indítsuk a fapótlás folyamatát is. Ennek része, hogy megvizsgáljuk a helyszínt és próbálunk olyan megoldást találni a kiválasztott utód tekintetében, ami az adott körülmények között a legideálisabb választás lehet a fapótlásra.

Talán ez is az egyik nagy szépsége a faápolásnak. Azzal, hogy kivágtuk a fát azzal csak egy újabb életet indítunk el, egy újabb akár 100 évet! – Persze, figyelembe véve a blogcikkben is felsorolt tényezőket!:)

Amennyiben nem tudod eldönteni, hogy motorfűrészre, vagy metszőollóra van szükséged, mindenképp kérd minősített faápoló segítségét. Írj nekünk!

Krammerhofer Herbert