Magam sem gondoltam volna, hogy a január elseje rohamszerűen beindítja a kert tulajdonosokat a tekintetben, hogy a kertben található fa, vagy fákat meg metszessék, de így van ez már évek óta.
Ilyenkor gyakran hangzik el az a mondat a telefonos megkeresésekben, hogy: “Most van itt az ideje, ezért nem szeretnének lecsúszni!”
Nos, miért is alakult ez ki az emberekben?
Azzal tisztában kell lennünk, hogy a faápolást nálunk, és a tőlünk e tekintetben fejletlenebb országokban elsősorban a gyümölcstermő fák metszésére értik, mondván minek hozzányúlni a juhar fához a kert végében, vagy az előkertben a hársfához?!
Ezzel nagyjából részben meg is magyaráztuk a kérdést, azonban az elmúlt 5-8 év szélsőséges időjárásának köszönhető rendszeres viharkárt szenvedett fák már aggodalommal töltik el a kert tulajdonosokat. Nyilván senki nem szeretne azon aggódni, hogy a fent említett juhar, vagy hársfa egy-egy ilyen viharban okoz-e bármi személysérüléssel, vagy anyagi kárral jelentkező problémát.
A korábban említett gyümölcsfák metszésére mindenki kertész segítségét vette igénybe, amivel nincs is probléma, mivel egy átlagos képzettségű kertész kis rutinnal, már biztosan tud gyümölcsfát metszeni, akkor miért ne tudna díszfát is?????
Az a tény, hogy a díszfák esetében nincs semmi elvárás a következő évi termés mennyiség, és minőségére vonatkozóan, újabb lökés a kertész számára, hogy rohanjon a legközelebbi áruházba, és fűrészt vásároljon!
Azon túlmenően, hogy egy átlagos méretű díszfa mérete akár jelentős mértékben is meghaladhatja egy gyümölcsfa méreteit, ez már meghatározó tényező lehet a kivitelezhetőségben.
Az sem elhanyagolható indok volt a mellett, hogy majd a kertész jól megmetszi azt a juhar fát, hogy jellemzően a kertészek a tél beálltával ülnök otthon a melegben és viking módjára várják a tavaszt, hogy végre portyázni indulhassanak.
Azok a kertészek, akik nem félnek a magasban végzendő munkától, már professzionális faápolónak is tarthatják magukat! 🙂
Akkor itt térjünk a poszt szakmai részére.
Azt hiszem azt már túltárgyaltuk, hogy a gyümölcsfákat a téli, nyugalmi időszakban metszük meg, ahogy a szőlőt is,( természetesen vannak kivételek, melyek fagy érzékenysége miatt inkább későbbre tegyük a beavatkozás tervezett idejét.), ennek megfelelően itt most nem is ez lenne a célunk.
Díszfák esetében egy mechanikai sérülés, vagy metszési beavatkozás okozta sebzés következtében a fák a keletkezett sebeket (rekeszes rendszerű felépítésük miatt), kizárják a saját belső rendszerükből. Ezt idegen nyelven a CODIT mozaik szóval szoktuk illetni, ami azt jelenti: fák védekezése kizárással!
Miért teszik ezt a fák??
Fogjuk fel ezt úgy, hogy a fák önmagukban teljes egészében egy tökéletesen működő, ciklikus rend szerint, teljes mértékben önfenntartó rendszerben élnek.
Természetesen ez akkor tud 100%-osan működni, ha minden feltétel adott, és optimális a fejlődésük, és zavartalan működésükhöz.
Ez a védekezési , illetve reakciós tevékenység vegetációs időszakban működik, lombhullató fák esetében. A téli nyugalmi időszakban nem működik ez a folyamat, a fák pihennek, új tápanyagokat nem állítanak elő, nincs víz felvétel, a fa által felhasznált tápanyagokat, az előző évben előállított, és a gyökerekben raktározott tápanyagokból használ fel, mint ahogy mi emberek a “Spájzból”, vagy a fagyasztóból, vagy aki modern életet él a közeli Spar, vagy Lidl ből vásárol.
Be kell valljam, addig míg nem tanultam, mint faápoló, ezzel a jelenséggel én sem voltam tisztában!
“Mit jelent ez valójában?”
Elsősorban felfoghatjuk ezt úgy, hogy a januárban végzett díszfa ápolás alkalmával okozott sebek a tavaszi vegetatív folyamatok megindulásáig nyitva maradnak. Erre szokott az a válasz jönni, hogy akkor be kell kenni Fagéllel! Ezen viccesen csak nevetni szoktunk, mivel a hatékonyságával kapcsolatban vannak fenntartásaink a fa természetes zárási folyamataihoz képest, de legyen!
“Ez akkor azt jelenti, hogy télen nem szabad fát ápolni?”
Nem ideális, de.
Vannak pozitívumai a téli faápolásnak, mint a kivitelezés alkalmával mivel nincs lomb a fákon jól látható, hogy hova lett telepítve a fára a mász kötél, némely fafajnál jobban láthatók a sérült, beteg, eltávolítandó részek. Némely fafaj esetében az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a fa kérge télen megkeményedik, ezért a munka eszközeinkkel kevésbé okozunk nem kívánatos sérüléseket.
Természetesen vannak negatívumai is a téli faápolásnak, úgy mint:
A fent említettekből már egyértelmű, hogy a természetes sebzárási folyamatok nem működnek, hideg van, fázunk! 🙂
“Mi alapján döntsem el, hogy akkor most a télen, vagy inkább tavasszal?”
Ez egy teljesen életszerű, és érthető kérdés!
Vannak olyan esetek, amikor a közvetlen veszély elhárítása, vagy a konkrét megelőzése már nem halogatható, olyan is előfordul, hogy a területet a téli időszakban nem, vagy kevesebbet használják, így a kivitelezés nem, vagy nehezen megoldható tavasztól.
Minden álszentség nélkül kijelenthetjük, hogy az is fontos érv az esetleges téli fametszések időzítésében, hogy a faápoló ebből él, ebből a pénzből vásárolja meg az eszközeit, ebből az összegből képzi magát, ebből az összegből tartja fennt a családját, vagy saját magát, így érzi jól magát a privát életben, ennek köszönhetően a munkájában is, és ez így máris teljes mértékben emberségesebbé teszi ezt a tényezőt!
Remélem segítettem a tervezésben, ha igen keress nyugodtan minket, akár januárban is! 🙂