Bizonyára mindenki találkozott már akár kora tavaszi vidéki kirándulások alkalmával gondosan
megmetszett gyümölcsfákkal, melyek vágási pontjain kék színű bevonat volt, vagy Budapesten sétálgatva
a piros vágott felületekkel. Az nem dekoráció szempontjából van ott, bár a vélemények eltérőek!
Azt tudjuk, hogy a levegőben vannak szabad szemmel láthatatlan baktériumok, gombák, melyek nem
okoznak problémát az emberi szervezetre, de vannak olyanok is melyek a fákon okozott, vagy keletkezett
sebfelületeket pár perc alatt elfertőzhetik.
A sebkezelés fontossága elsősorban ezért elhanyagolható.
Ámbár vannak olyan országok, melyekben korábbi hagyományai vannak a faápolásnak, ennek
megfelelően fejlettebb múltja, és kultúrája is van, ahol úgy tartják a faápoló szakemberek, hogy nem a
levágott, és lekezelendő sebfelület mérete a meghatározó!
Ezen faápolók szerint az egészséges fán keletkezett, vagy általunk okozott sebeket a fa természetes
védekezőképességének köszönhetően (CODIT) felesleges sebkezelni, a beteg, rossz állapotú fákat pedig
azért felesleges sebkezelni, mert a rákent sebkezelő anyag sem tudja vissza fordítani, azt a folyamatot,
ami már megindult a fában.
Ezek értelmében hozzunk döntést, szeretnénk, ha minden egyes metszett ágrész le lenne kezelve, jól
látható színű és állagú anyaggal, vagy bízzuk a természetre, és a fára, melyek azok a korona részek,
melyeket lekapcsol, kerüljön ez akár az egész fa életébe.
Városi körülmények között nem biztos, hogy jó hozzáállás a bízzuk a természetre. Azt hiszem nem kell
ecsetelnem mennyire nem mindegy, hogy egy 15 méter magas 10 méter terebélyes diófáról, egy lankás
domboldalon két település között, ha leszakad egy oldalág, az nem ugyanaz, mintha ez a II., vagy a XVII.
kerületben történne!
Itt igazából ami segít a döntésben a faápoló számára az az, hogy tudja jól, hogy az ápolt fafajra milyen
sebzárási folyamatok jellemzők, mennyi aktív évgyűrűvel rendelkezik, és meghatározó lehet még az
okozott sebek mérete is.
A kereskedelemben ma már rengeteg fajta sebkezelő anyagot lehet beszerezni, a vizes alapútól az
alkoholosig. A mesterségestől a szintetikusig, a kéktől a pirosig, az olcsóbbtól a drágáig!
Az általánosságban elmondható, hogy egy minősített faápoló egy -féle sebkezelő anyagra esküszik, és így
is van rendjén. Termékbemutatásra nem szeretnék kitérni, pont a fent említettek miatt.
Amit szeretnék még megismertetni az olvasókkal az az, amit már fentebb is említettem: A FÁK
TERMÉSZETES VÉDEKEZÉSE.
A fák rekeszes rendszerű növények, melyek életük utolsó pillanatáig fejlődnek.
Ezt nagyon egyszerűen úgy tudjuk elképzelni, mintha karton dobozokat pakolgatnánk egymásra, és
egymás köré, természetesen mikor az adott fa elérte a fajra jellemző magasságot, akkor már csak
oldalirányba pakolgatja a kartondobozokat (vastagodik a törzse, terebélyesedik a koronája).
A rekeszes rendszerű felépítésnek az a jelentősége, ha a fát sérülés éri, vagy mi okozunk neki sérülést ( a
metszés annak tekinthető), akkor a fa megpróbálja minél hamarabb kivonni, kirekeszteni a sérült dobozt a
rendszeréből, ezt azért van, hogy onnan kezdve ne tudjon tovább sérülni, másrészt a kirekesztett részbe ne
kerüljenek értékes tápanyagok.
A végső, azaz teljes kirekesztés eléréséig 3 úgymond falat épít a fa, mire a 4. fal elkészül, ez az ami
látható is, addigra már megtörtént a fa belseje felé a teljes elszigetelés.
A sebkezelésnél azt kell figyelembe vennünk, hogy az általunk felhordott sebkezelőanyag feladata addig
lezárni a sebet, amíg a 4.-nek mondott fal el nem végzi a feladatát.
Tehát ennek értelmében úgy kell megválasztanunk a sebkezelőanyag fajtáját, hogy tudnunk kell, hogy az
ápolt fa sok élőévgyűrűvel rendelkezik, és gyorsan, vagy kevesebb aktív évgyűrűvel rendelkezik, és lassabban zárja a sebeit. Remélem ez nem volt túl bonyolult, ha mégis inkább kenjünk le fafajtól, és mérettől függetlenül minden
sebet!
Amire érdemes mindenképp odafigyelni az a szerszámok, eszközök tisztán tartása, mivel gyakran
előfordul, hogy mi magunk visszük át egyik fáról a másikra a problémát okozó kórokozót.
Gondolok itt a metszés, és a sebkezelés eszközeire egyaránt. Javasolt a fűrészeket fertőtleníteni, a
sebkezeléshez használt ecseteket egy fa után kidobni, az esetben pedig, ha a sebkezelő kiszerelése olyan,
hogy rendelkezik saját felhordó kefével, így azt egy fa után fertőtleníteni.
Amennyiben nem tudod eldönteni, hogy kenjed, vagy ne kend? Kérd minősített faápoló segítségét!
Krammerhofer Herbert